L�tezik olyan energia, amellyel akad�lyt nem ismerve el�rhetõ a kitûz�tt c�l? Igen! A r�sselsheimi Opel-dinasztia ismerte a titkot. A XIX. sz�zad elej�n, a k�zmûvesipar vir�gz�sa k�zepette m�r az elsõ nemzed�kn�l felfedezhetõ a mûszaki zsenialit�s. Adamot, Georgot �s az ifjabb Philipp Wilhelmet olyannyira megbabon�zta a varr�g�p csod�ja, hogy egy ist�ll�b�l �talak�tott mûhelyben �n�ll� v�llalatot alap�tottak 1862-ben.A m�sodik Opel-gener�ci�, Adam �t fia, Carl, Wilhelm, Heinrich, Friedrich �s Ludwig �r�k�lt�k apjuk tehets�g�t �s hit�t, amit k�zel egymilli� varr�g�p meg k�t �s f�lmilli� bicikli jelzett szerte a vil�gon. Az igazi rekord azonban a n�gykerekûek ter�n sz�letett: 1937-re az Opel lett Eur�pa legnagyobb aut�gy�rt�ja. A vil�g automobilgy�rt�s�t k�t, egym�st k�vetõ �vtõl, 1885-tõl �s 1886-t�l Karl Benz �s Gottlieb Daimler aut�inak megalkot�s�t�l sz�m�tj�k. A XIX. sz�zad v�gi N�metorsz�gban rajtuk k�v�l csup�n n�h�ny gy�r �s mag�nszem�ly kezdett el foglalkozni aut�kkal. Egyeik�k Friedrich Lutzmann, aki - Adam Opel apj�hoz hasonl�an-lakatosmesterk�nt kezdte p�lyafut�s�t �s 1893-ban kezdett el dolgozni az elsõ aut�n. A k�s�rletek el�gg� biztat�ak voltak ahhoz, hogy Lutzmann, akit az anhalti udvar hivatalos j�rmû�p�tõj�nek is kineveztek, 1895-ben saj�t k�lts�g�n megalap�tsa az Anhaltische Motorwagen Fabrikot. Lutzmann a “Pfeil” (“Ny�l”) nevû modellek eg�sz t�rh�z�t k�n�lta. A 2000 m�rka k�r�li indul� �r� Lutzmann-aut�k komoly �rdeklõd�st keltettek. Val�di h�rnev�ket a n�metorsz�gi automobilok elsõ nagy, versenyszerû megm�rettet�s�n, egy j�l siker�lt bemutatkoz�ssal alapozt�k meg, 1897. szeptember 30-�n. A legkiv�l�bb aut�nak a Lutzmann-modellt tartott�k az Opel testv�rek is, akik a hivatalos megfigyelõk k�z�tt foglaltak helyet, �s az�rt j�ttek Berlinbe, hogy az utaz�s �j m�dj�t tanulm�nyozz�k. B�r apjuk, Adam Opel nem �rdeklõd�tt annyira az aut�k ir�nt, mint �desanyjuk, az Opel testv�rek m�gis �gy v�lt�k, hogy egyed�l az automobil kelthetn� �letre a pang� r�sselsheimi �zletet. Az ugyanis a bicikligy�rt�s 1897-es �sszeoml�sa miatt kritikus pontra jutott. Ernst Ludwig, az 1892-tõl Hessen felett uralkod� nagyherceg is t�mogatta elk�pzel�seiket. �rdekelt volt hercegs�ge iparos�t�s�ban, s az Opel csal�dot potenci�lis jel�ltk�nt tartotta sz�mon az aut�ipar megalapoz�s�ban.Berlinben a Lutzmann aut� j� teljes�tm�nye term�szetesen az Opel testv�reket is lenyûg�zte. Mint tapasztalt bicikligy�rt�k, csod�lt�k mindazokat a lelem�nyes �s szokatlan m�dszereket, amelyekkel Lutzmann kihaszn�lta a goly�scsap�gyak elõnyeit. K�zvetlen�l a berlini esem�nyek ut�n az idõsebb Opel testv�rek Dessauba utaztak Lutzmann mûhely�nek megtekint�s�re �s egy esetleges �zleti kapcsolat felv�tel�re. Egy elõzetes szerzõd�s form�j�ban hamarosan megegyez�sre jutottak, s 1897 v�g�n Lutzmann �sszes szersz�m�val, alkatr�sz�vel �s alkalmazottj�val egy�tt R�sselsheimbe k�lt�z�tt. Egy kicsi, k�l�n�ll� automobil oszt�lyt alak�tottak ki a k�s�rletek folytat�s�ra, an�lk�l, hogy m�s Opel �zleteket zavartak volna. Carl �s Wilhelm Opel azt v�rt�k Friedrich Lutzmannt�l, hogy folyamatosan ellenõrizze az oszt�lyt, �s term�szetesen az elsõ Opel-modelleket kifejlessze. A k�vetkezõ �vben Lutzmann �s emberei tov�bbfejlesztettek egy modellform�t, n�mileg a kor�bbi elk�pzel�sekre alapozva. A kis csapat az �v v�g�re elk�sz�lt a Lutzmann-rendszerû Opel-Patent-Motorwagen protot�pus�val, �s 1899 elej�n m�r piacra is dobt�k az elsõ aut�kat. �gy teh�t 1898 �gy vonul be a t�rt�nelembe, mint az elsõ �v, amikor a r�sselsheimi Opeln�l automobilt �p�tettek, 1899 pedig az az �v, amelyben m�r �rt�kes�t�sre is sor ker�lt: sz�m szerint tizenegy aut�t adtak el. Az elsõ Opelek motorja mind�ssze 1500 cm3 lehetett, 4 l�erõ teljes�tm�nnyel.Az automobilok �p�t�se sor�n az Opel testv�rek �j megold�sok �s �j technik�k bevezet�s�t hat�rozt�k el. Hogy minden esetben t�k�letes legyen a hengerfurat, hengerf�r�g�pet terveztek �s �p�tettek. �j anyagokat haszn�ltak a dugatty�gyûrûh�z, hogy elker�lj�k azok tov�bbi t�r�s�t, ami annyi gondot okozott a kor�bbi motorokn�l. A jobb gyûrûkkel �s a k�nnyebb lendker�kkel megk�s�relhett�k a nagyobb sebess�g el�r�s�t is. 1899-ben Lutzmann �s az Opel testv�rek k�thengeres motort is �p�tettek, amely m�r egy olyan, nagyobb s�ly� aut�ban foglalt helyet, ami h�rom-n�gy embert is elb�rt, v�gsebess�ge pedig mintegy 45 km/h volt. Az Opel testv�rek a korabeli aut�szalonokban is bemutatt�k gy�rtm�nyaikat. Egy 1900 elej�n, N�rnbergben tartott bemutat� alkalm�val n�gy j�rmû �llt az Opel-standon, a r�sselsheimi mûhely legjobb �s leg�jabb term�keit k�pviselve. Amikor azonban v�gigs�t�ltak a t�bbi automobil k�z�tt, az Opel testv�reknek r� kellett j�nni�k, hogy a design ter�n m�g mindig elmaradnak a leg�jabb ir�nyvonalt�l. K�zben az aut�gy�rt�s felem�sztette az Opel varr�g�p- �s bicikligy�rt�sb�l sz�rmaz� j�vedelem nagy r�sz�t. �gy az utols� alkatr�szek be�p�t�s�t k�vetõen, az anya, Sophie Opel k�v�ns�g�nak megfelelõen, 1900-ban bez�rt�k az automobiloszt�lyt. Abban az �vben �sszesen huszonn�gy aut�t gy�rtottak.